A természet nem szegi meg a törvényét.
Tudományfilozófia
A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk.
A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk.
A világon mindenhol, nálunk is, egyre gyakrabban érik támadások a tudományos világot
A világon mindenhol, nálunk is, egyre gyakrabban érik támadások a tudományos világot. (…) Sokszor azonban a tudomány gyakorlatától nagyon távol állók, jogászok, botcsinálta filozófusok, saját szakmájukat sohasem művelt fizikusok a tudományok illetékességét, a tudomány egészét vonják kétségbe. Teszik ezt egy olyan korban, amely kizárólag a tudományok aktív művelésének köszönheti korszerű mezőgazdaságát, erőműveit, közlekedését, kommunikációját, gyakorlatilag a közel hétmilliárdos emberiség elemi létfeltételeit.
Egy jó tudós mindig megkérdőjelezi saját elméleteit és feltételezéseit.
Egy jó tudós mindig megkérdőjelezi saját elméleteit és feltételezéseit.
Aki nem képes időnként logikátlanul gondolkodni, az sosem fogja nagy ötletekkel gazdagítani a tudományt.
Aki nem képes időnként logikátlanul gondolkodni, az sosem fogja nagy ötletekkel gazdagítani a tudományt.
A tudós ismertetőjele, hogy bizonyítékok hatására hajlandó megváltoztatni a nézeteit. Erre egyetlen politikus vagy hivatalnok sem képes.
A tudós ismertetőjele, hogy bizonyítékok hatására hajlandó megváltoztatni a nézeteit. Erre egyetlen politikus vagy hivatalnok sem képes.
A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk.
A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk.
A helyesen értelmezett tudomány kigyógyítja az embert a büszkeségéből, mert megmutatja határait.
A helyesen értelmezett tudomány kigyógyítja az embert a büszkeségéből, mert megmutatja határait.
Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg
Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte, pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.
A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.
A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.